Vagy valami hasonló címmel jelent meg a Nemzet hétvégi száma. Nem olvastam el, de nekem semmit, ahogy a borotvált lábú trójaiak sem tudtak, és (ha lesz majd egyszer)szoláriumozott egyiptomiak sem fognak tudni. Olyan ez a film, mint egy jól sikerült maszturbáció, jó, de nem kell olyan nagy hajcihőt csapni hozzá, nagyon távol áll ez a szeretkezéstől. Vér, üvöltés, hazafiasság, szerelem, elbukás, katarzis, számítógéppel szépen kidolgozott jelenetek, azzigen, ettől estem volna én hanyatt?Manapság melyik gigafilmben nincs ez meg?
Az EB kisorsolása viszont üzenet: tényleg lúzerek vagyunk, nem vitás. Ez persze nem azt jelenti, hogy így is kell maradnunk. Az én részemről a „merjünk nagyok lenni” oldalon állok, és nem kezdem el pocskondiázni a pályázatunkat meg a pályázókat, mert (asszem) zsinórban harmadjára nem nyertünk. Azt sem mondom, hogy felesleges volt pályázni, mert szar a focink(és tényleg szar), mert kicsi és elmaradott ország vagyunk(mert tényleg kicsik és elmaradottak vagyunk), jó volna, ha valami felkavarná itthon ezt az állóvizet és az sem lenne volna ellenemre, ha spanyol, olasz vagy cseh lányok ellepnék Budapest utcáit. Nem láttam a kihirdetést, de hallottam, hogy Gyárfás elsírta magát bánatában. Hiba volt.
Elképzeltem, ahogy feláll, odamegy a pódiumhoz és hasba rúgja Platinit miközben azt üvölti véreres szemekkel: Madness!! This is Hungary!!! Azonban úgy látszik, ha látta, Gyárfásnak sem üzent semmit a 300.
